Állomások, megállóhelyek

				Miskolc-Gömöri
A pályaudvar a MÁV Miskolc - Bánréve vasútvonalán fekszik. Létrejöttét a XIX. század végén megindult gazdasági fejlődésnek köszönheti, melynek következtében a MÁV a Gömör és Torna térségéből Miskolcra érkező utasok számára a belvároshoz közelebb fekvő kisebb állomásán új felvételi épületet épített. A felvételi épület terveit Pfaff Ferenc készítette és az építkezést 1898-ban fejezték be. A végig földszintes beépítésű épület homlokzata sárga nyerstégla burkolatú. A várótermek és a nagycsarnok ablakai a közút felől félköríves záradékkal épültek. A hármas tagozódású épületet a párkány felett reneszánsz elemek díszítik. A három kiemelt tetőtér felett a kontyolást helyettesítő kislejtésű héjalást körülvevő kovácsoltvas díszítés és a tetősíkból a vasúti pálya valamint a közút felé kiugró tetőablakok patinás kőkerete mind látványos. Az épület két végén kijáró létesült - ezek közül a délit időközben befalazták - melyeken túl mellék épület zárja az épületegyüttest. A felvételi épület vágány felőli teljes hosszában perontető épült. Ma az állomást autóbusz járat kapcsolja be Miskolc közlekedési hálózatába. A felvételi épületet az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 1989-ben műemlék jellegű épületté nyilvánította. Ennek ellenére nagyon lerobbant, a csarnok beázik. Ez az épület többet érdemelne!
				Gönc
A Hernád völgyében fekvő Hidasnémeti állomásból kiágazó vonal - a Hernád folyót átszelve - sík területen halad Zsujta megállóhelyig, onnan erős emelkedővel ér el Göncre. A város ma a térség legjobban fejlődő települése, - a vidék kereskedelmi, kulturális és egészségügyi központja - története a honfoglalásig nyúlik vissza. A középkorban a környék magyar földesurak birtoka, de Gönc királyi felségterület volt. A XIII. században a királyi udvar német kézműveseket telepített be, minek következtében Gönc fokozatosan elnémetesedett. A huszita háborúk során Gönc Giskra huszitáinak kezére került, ennek emlékét a fő út mentén található Huszita-ház őrzi. Gönc 1570-től 1647-ig Abaúj megye székhelye volt, ennek következtében egyre gazdagodó mezővárossá vált. Az itteni kádármesterek készítették a "gönci hordót" melynek űrtartalma 136 liter. Gönc a reformáció idején fontos művelődési központtá vált, az itteni lelkész Károlyi Gáspár 1590-ben elsőként fordította magyar nyelvre a Bibliát. Emlékét a református templom kertben állított szobor őrzi. A külön nem jelölt képek 2004. július 3.-án készültek. És bevégeztetett, 2009. december 12-én elment az utolsó vonat... Azóta újra indult a közlekedés, az ott élőket kellene megkérdezni mennyire elégedettek vele.
				Hidasnémeti
A település története az Árpádházi királyok korának kezdetéig nyúlik vissza. A tatárjárás során elpusztult lakosság helyére idegen, főleg német ajkú népességet telepítettek le, innen ered a "németi" község név, mely a környéken még három település nevében is megtalálható. A községet előbb Alsónémetinek, majd Vámosnémetinek végül az 1700-as évek elejétől Hidasnémetinek nevezik. A község mellet folyó Hernád hídján vezetett át az a kereskedelmi út, amelyen az Alföld mezőgazdasági termékeit és a Hegyalja híres borát szállították az északi országokba. Ez az átkelőhely alakította a település életét, a községnek lovas-posta állomása és vámmegállító joga is volt. Itt zajlott le 1848-ban Schlick osztrák tábornok és Klapka tábornok csapatainak ütközete, mely ütközet magyar győzelmet hozott. A község a *Trianon* után vasúti határ átkelőhely lett, ekkor az eredeti paraszti lakosság mellé vasutas, vámőr, határőr és hivatalnok réteg is települt. Az EU csatlakozás további, nem biztos hogy kedvező változásokat hoz a község életébe. VÁM-kezelés ma már nincs az állomáson és valószínű nemsokára megállás nélkül halad át itt a vonatok egy része is. Ez a Szlovák vasút számára jelent előnyt, mert ők rendelkeznek megfelelő két áramnemű mozdonyokkal. Más szempontból viszont a kassai repülőtér közelsége egy lehetőség az itt lévő településeknek, de ehhez jelentős beruházások és akarat is szükséges. Hidasnémetibe - Miskolcról kiindulva - a Hernád völgyében vezet vasútvonal, melyet teljesen átépítettek és villamosítottak. Az átépítés ellenére a vonat némely pályaszakaszon meglehetősen zajosan és rázkódva halad. Hidasnémeti felé vonatból kitekintve jobbra láthatjuk a vulkánikus eredetű Zempléni hegység vonulatát, Boldogkővár és Regéc várának romjait.