109,109

A 109 sorozatú gőzmozdonyokat az osztrák florisdorfi mozdonygyár gyártotta 1910-től. Az 1750 mm hajtott kerékpár átmérőjű 100 km/h legnagyobb sebességű mozdony Európában az első amelynek a kazánközépvonal síntől való távolsága elérte a 3000 mm-t. A mozdony 1917-ben a Déli Vasút számára készült, majd a Duna-Száva-Adria vasúttársaság, végül 1931-től a MÁV állományába került ahol 302,610 pályaszámmal szolgált az 1967 évi selejtezéséig. Ezután a mozdonyt a Déli Vasút emlékére Gárdony állomáson kiállították.  A Déli Vasút magyarországi szakaszának 125. évfordulójára újra üzembe helyezték, azóta a nosztalgia flotta tagja.

204

242

424,247

A 424 sorozat tervezését az első világháború alatt kezdték meg a MÁV megrendelésére. Ez a tervezet 1'D tengelyelrendezésű tehervonati mozdony volt, de a háborús vereség miatt a mozdony típus nem valósult meg. A trianoni békediktátum után kirabolt ország kifosztott vasútja számára a második - 2'D tengelyelrendezésű túlhevített gőzzel működő, kéthengeres, ikergépezetű, 14 bar kazánnyomású - több célra felhasználható fővonali mozdony tervei 1921-ben készültek el. A mozdony kazánjának középvonala 3300 mm-re került a sínfej felé, ez a magasan elhelyezett kazán tette lehetővé az állókazánnak a kapcsolt kerekek feletti elhelyezését. A 90 km/óra legnagyobb sebességű mozdony tömege szerkocsi nélkül 86 tonna, kapcsolt kerékpárjának átmérője 1606 mm. A mozdonyhoz először R jelű két forgóvázas, majd J jelű két forgóvázas, végül G jelű két merevtengelyes egy forgóvázas szerkocsit kapcsoltak. A 424 sorozatú mozdonyok teljesítménye jó minőségű szén esetén elérte a közel 1500kW-ot. A mozdony sík pályán 90 km/óra sebességgel 495 t, 50 km/óra sebességgel 1600 t tömegű vonatok továbbítására volt alkalmas. A sorozatból 1924 és 1958 között folyamatos korszerűsítésekkel 514 darabot gyártottak, ebből 365 darabot a MÁV számára, utolsónak a 424,365 pályaszámút.  Első külföldi vasútként a szlovák vasút 1943-ban vásárolt a típusból, majd a második világháború után jóvátételi szállításként  1945-1948 között a szovjet, a csehszlovák és a jugoszláv vasutak részére 95 darab készült. Jugoszláviában Tito különvonatát is 424-es mozdonyok továbbították. A jóvátételi szállításokon kívül további mozdonyok készültek a szovjet és a jugoszláv vasutak megrendelésére, 1953-1954-ben pedig Észak-Korea számára is. A MÁV részére gyártott régi építésű mozdonyokat az ötvenes évek második felétől folyamatosan korszerűsítették, építették át iker csillagfúvósra, látták el szélterelő lemezzel. A korszerűsített mozdonyokból húszat pakura tüzelésűre alakítottak át - köztük a 247-est is - negyvenötöt ingavonati közlekedésre  tettek alkalmassá. A MÁV mozdonyai 1984. december 31-ig továbbítottak menetrendszerinti vonatokat.

Kiállított mozdonyok

377,002

A mozdony Kordina Zsigmond tervei szerint készült Linzben a Krauss és Társa gyárában 1889. április 30-án a Szombathely - Pinkafői vasút részére. A MÁV a mozdonyt még ebben az évben átvette. A mozdony végleges pályaszáma 377,002 volt. Diósgyőrből került Miskolc Fűtőházhoz 1954. szeptember 30-án és sokáig Ládi-rakodó és a Mészkőbánya között szolgált. A forgalomból 1976 decemberében vonták ki. Felújítását a Miskolci Gépészeti Főnökség dolgozói végezték és kiállítva is ott van.

További kiállított mozdonyok