| Villamos nagyprojekt - Villamos fejlesztés Miskolcon |
◄► |
A világban, hazánkban, sőt szűkebb régiónkban, városunkban is általános trenddé vált az életritmus gyorsulásával együtt járó mobilitás növekedése, mely – többek között – a forgalom növekedésével is mérhető. A gazdasági, az adminisztrációs és a szabadidős tevékenységgel összefüggő helyváltoztatási igény és ezzel az utasok és az utazások száma határozottan emelkedő tendenciájú. A személygépkocsihoz való hozzájutás egyszerűsödése, a vállalkozások számának növekedése és a kötetlen munkavégzés elterjedése, az agglomerációs településekre való kiköltözés is jelentősen hozzájárult a gépjárműállomány és a közúti közlekedés növekedéséhez.
Ugyanakkor a gazdaság átstrukturálódása, a nagyvállalatok bezárása jelentősen mérsékelte a közforgalmú közlekedési utazások számát.
A városi közlekedéspolitika alakításában egyik legfontosabb szempont, hogy a motorizált közlekedési módok közül a közforgalmú közlekedés társadalmi költsége jóval kedvezőbb az egyéni gépjármű közlekedés társadalmi költségeinél. Ez elsősorban a kedvezőbb gazdaságossági mutatókból, az alacsonyabb fajlagos energiafelhasználásból, a nagyobb biztonságból és nem utolsó sorban a kisebb környezeti károkozásból adódik. Ez utóbbi szempont kimondottan szembeötlő a városi villamosközlekedés esetében.
Városunkban a villamosvasúti közlekedést lebonyolító járműpark elöregedett, a pálya és tartozékai fizikailag és erkölcsileg elavultak, az esélyegyenlőségi követelményeket nem elégítik ki. Ebből fakadóan a városi villamos tömegközlekedés egyre kevésbé versenyképes az egyéni közlekedéssel szemben. Az egészséges életminőség megóvása érdekében elengedhetetlen és elodázhatatlan a kelet-nyugat irányú tömegközlekedés korszerűsítése, felújítása és bővítése.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megkeresésére lehetőség nyílt a Nemzeti Fejlesztési Terv II. (2007-2013.) keretén belül a városi közösségi közlekedés fejlesztésére vonatkozó – EU támogatású – nagyprojektek megvalósításának kezdeményezésére.
Az Önkormányzat nevében, az MVK Rt. által beadott közlekedési nagyprojekt javaslat a Kormány döntése alapján 107 millió Ft állami vissza nem térítendő támogatásban részesülhet 36 millió Ft önrész vállalása mellett.
Az előkészítési támogatásban részesülő projekt célja Miskolc város kelet-nyugat közlekedési tengelyében hosszútávon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos tömegközlekedés megteremtése és vonzóvá tétele, modern városkép kialakítása.
A fejlesztés rövid ismertetése:
A közlekedési tengely teljes keresztmetszetének és telepi bekötő vágányok komplex kialakítása, azaz a közúti villamosvasúti pályaszerkezet és kitérők, jelző és biztosító berendezések teljes rekonstrukciója, a vontatási áramellátás biztonságos kialakításával, a villamos megállóhelyek átalakítása, a felsővezeték és tartóoszlopaik és eszközök cseréje a kor követelményeinek megfelelően az egységes városkép kialakításához illeszkedően.
A közúti villamos közlekedés bővítése nyugati irányban a Felső-Majláthig, mintegy 1 km hosszon valósulhat meg.
18 db alacsonypadlós, korszerű villamos járműszerelvény beszerzése, és 18 db Tátra villamos korszerűsítése, a járműjavító üzem alkalmassá tétele az új járművek fogadására válik lehetővé.
Elvárt eredmény: hosszútávon fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető, környezetbarát, vonzó, az egyéni közlekedéssel szemben versenyképes villamos tömegközlekedés megvalósítása, a párhuzamos autóbusz járatok csökkentése és megszüntetése.
A projekt elemei:
1. Tiszai pályaudvar – Diósgyőr végállomások forgalmi, javítótelepi és bekötő vágányok és tartozékainak rekonstrukciója.
A pálya és tartozékainak felújítása, utasperonok, a meglévő végállomási épületek ki- és átalakítása, a jelző, biztonsági és utastájékoztató eszközök rekonstrukciója, a sétáló utca sajátosságainak figyelembevételével, időbeni szakaszos (8 szakasz) kivitelezéssel.
(Az MVK Rt. által megrendelt tanulmány, mely a pálya belvárosi szakaszának alternatív -föld alatti, egyvágányú módozat, stb. - megvalósítási lehetőségeit vizsgálja, az előterjesztés összeállításáig nem készült el, ezért ezek költséghatásai ismeretlenek.)
Kezdési időpont: 2007. január 01.
Időtartama: 36 hónap
Becsült költsége: 16.000.000 eFt
2. Villamos járműbeszerzés és a javító csarnok alkalmassá tétele.
18 db alacsonypadlós korszerű jármű beszerzése (750 millió Ft/db). A jelenlegi üzemcsarnok alkalmassá tétele az új járművek fogadására és karbantartására, háromszintű javító állások kialakítása, szükséges berendezések telepítése, beszerzése.
Kezdési időpont: 2007. január 01.
Időtartama: 24 hónap
Becsült költsége: 13.700.000 eFt
3. Villamos járműfelújítás és átalakítás.
18 db Tátra KT8D5 típusú villamos jármú rekonstrukciója alacsonypadlós közbetéttel (125 millió Ft/db)
Kezdési időpont: 2007. január 01.
Időtartama: 24 hónap
Becsült költsége: 2.250.000 eFt
4. Diósgyőr végállomás – Felső-Majláth vonal hosszabbítás új végállomás kialakítása.
Több mint 1000 m (vonalvezetéstől függően) új kétvágányú szakasz hurokfordulóval történő megépítése, kitérők, biztonsági és utastájékoztató berendezések, új végállomási épület építése v. meglévő épület átalakítása, a régi Diósgyőr végállomás megszüntetése, átalakítása.
Kezdési időpont: 2007. január 01. – 2009. január 01.
(A beruházás megvalósításának kezdését nehezen becsülhető módon befolyásolja a Szabályozási Terv módosítást követő környezeti hatásvizsgálat és az idegen tulajdonú ingatlanok megszerzésének, kisajátításának időigénye).
Időtartama: 12 hónap
Becsült költsége: 3.000.000 eFt
A teljes projekt:
Kezdési időpont: 2007. január 01.
Időtartama: 12-36 hónap
Becsült költsége: 34.950.000 eFt
A projekt kedvezményezettje: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata
A projekt bonyolítója: Miskolc Városi Közlekedési Rt.
A 4. sz. projekt elem (vonalhosszabbítás) megvalósíthatóságának változataira tanulmányterv készült. (A 2004. év végén elfogadott „Miskolc Város Hosszú Távú Közlekedésfejlesztési Koncepció”-jában a pálya Felső- Majláthig való meghosszabbítása szerepel.) A megvalósíthatósági tanulmány négy lehetséges nyomvonalvezetési alternatívát tár fel.
1. Középfekvésű villamos pálya (1. sz. melléklet)
Az Árpád u. nyomvonalán bal oldali villamos hurokvágánnyal a Felső-Majláth lakóterület zöld területében.
2. Bal fekvésű villamospálya (2. sz. melléklet)
Az Árpád u. nyomvonalán bal oldali villamos hurokvágánnyal a Felső-Majláth lakóterület zöld területében.
3. Jobb fekvésű villamospálya (3. sz. melléklet)
Az Árpád u. nyomvonalán jobb oldali villamos hurokvágánnyal a LÁÉV telep területén.
4. Az Árpád utcától független nyomvonal a Kuruc utcán, illetve attól északra való áttöréssel. (Helyszínrajz nem készült, az általános iskola közelsége, szanálási igények miatt a változat elvetésre került.)
Megvizsgálva a változatokat a tanulmányterv megállapította, hogy a vizsgált szempontok döntő többségében a legkedvezőbb változat a jobb fekvésű pálya a LÁÉV telepi végfordulóval. (4. sz. melléklet)
A megvalósítandó nagyprojekt előkészítése:
Az előkészítési munkarész (2005-2006.) célja a nagyprojekt teljes előkészítése, hogy a megvalósítás 2007. január 01-től azonnal indulhasson.
Fázisai:
- Közbeszerzési tanácsadó kiválasztása.
- Szabályozási Terv módosítása. (Amennyiben a Közgyűlés a pálya meghosszabbítása mellett dönt.)
- Tervezési közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
- Kivitelezői elő-közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
- Szállítói elő-közbeszerzési eljárás lebonyolítása.
- Tanulmánytervek és megvalósíthatósági tanulmányok készíttetése.
- Környezetvédelmi hatásvizsgálat készíttetése.
- Folyamatos lakossági tájékoztatás.
1. Szerződés a megvalósításhoz szükséges dokumentumok előállítására:
A támogatási szerződés aláírását követően azonnal meg kell kezdeni a megvalósításhoz szükséges dokumentumok összeállítását - így a közbeszerzési felhívásokat, ajánlati dokumentációkat - a nagyprojekt időbeni megkezdésének és a tervezett határidőre való megvalósításának biztosítása érdekében.
Mint az a jelen előterjesztésből megállapítható, a megvalósítandó projekt tartalma közgyűlési döntést is igényel (pályameghosszabbítás). A megvalósítás önrészének finanszírozhatósága vonatkozásában sincs véglegesnek tekinthető megoldás. Az előzőek miatt az előkészítési dokumentumok vonatkozásában nyújtandó állami támogatásra vonatkozó szerződéstervezettel kapcsolatban ezen bizonytalansági tényezőket nyitva hagytuk, de olyan módosításokat kezdeményeztünk, melyek mind az előkészítési költségek növekedését illetve a megvalósítást a későbbi források meglétéhez kötik.
2. Projekt menedzsment létrehozása:
A támogatási szerződés aláírása előtt már a projekt menedzsmentnek létre kell jönnie, melynek vezetőjét célszerű a projekt kedvezményezettje részéről delegálni. A feladat jellege alapján indokolt, hogy az MVK Rt. is részt vegyen a szervezetben.
3. Engedélyeztetés:
Az engedélyezési eljárások, a Szabályozási Terv módosításának elfogadását követően a rendelkezésre álló engedélyezési tervdokumentációk és a beruházással érintett földterületek önkormányzati tulajdon joggal való rendelkezése esetén indíthatók.
A projekt különböző elemeihez az alábbi hatóságok engedélye szerzendő be:
Pályarekonstrukcó:
- Közlekedési hatóság
- Környezetvédelmi hatóság
Járműbeszerzés:
- Közlekedési hatóság (üzembehelyezéshez)
Villamosjármű átalakítás:
- Közlekedési hatóság (üzembehelyezéshez)
Pályameghosszabbítás:
- Közlekedési hatóság
- Környezetvédelmi hatóság
- Építési hatóság
A jelenleg is hatályos „Miskolc város környezet- és természetvédelmi tevékenységére vonatkozó keretterv”-e már 2000-ben feladatként fogalmazta meg a városi tömegközlekedés feltételeinek javítását a környezetkímélő megoldások előnyben részesítésével, a tömegközlekedés népszerűsítése mellett. A 2004-ben elfogadott Miskolc hosszú távú Közlekedésfejlesztési Koncepciója a közforgalmú közlekedésről szóló fejezetében megfogalmazta a villamosvágány meghosszabbításának szükségességét Majláthig, végállomás kiépítésével. A 2005. májusában elfogadott „Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiája”-ban a megújuló városkép, városarculat stratégiai program egyik céljaként megfogalmazott közösségi jólét egyik feltételeként határozza meg a lakosság kényelmét, a városhasználatot javító infrastrukturális fejlesztéseket (közösségi közlekedés, parkolás stb.).
A Közlekedés Tudományi Intézet 1996-ban készített Közlekedésracionalizálási terve és fejlesztési koncepciója a koncepcionális javaslatok között első helyen említi a következőt:
„Hosszútávon a város forgalma indokolja a villamos közlekedés Felső-Majláthig történő meghosszabbítását és ezzel egy időben a kialakított végállomásnál autóbusz közlekedési decentrum létrehozását. Ezt a decentrumot célszerű a város nyugati forgalomirányító központjának tekinteni, és ide célszerű bekapcsolni a kifutó vonalakat.”
Az MVK Rt. megbízásából készített – már említett – megvalósíthatósági tanulmány is alátámasztotta az előzőekben megfogalmazottakat: A villamos közlekedés vonzereje a kiszolgálási terület növekedésével jelentős mértékben növekszik, gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok érvényesíthetők. A közösségi közlekedési rendszer üzemeltetése olcsóbb lesz.
A villamos vasúti pályát műszaki állapota miatt teljes egészében fel kell újítani. A vasúti pálya felújításának becsült összköltsége jelenlegi árakon 16 milliárd Ft.
A GKM megkeresésére lehetőség nyílt a Nemzeti Fejlesztési Terv II: (2007-2013.) keretén belül a városi közösségi közlekedési fejlesztési elképzelések EU támogatású nagyprojektek megvalósítására. A becsült összköltség 35 milliárd Ft.
Az Önkormányzat nevében az MVK Rt. által beadott nagyprojekt a Kormány döntése alapján /1067/2005. (VII.30.)/ 107 millió Ft állami, vissza nem térítendő támogatásban részesülhet, 36 millió Ft önrész biztosítása mellett.
A vonalhosszabbítás megvalósításával az alábbi szakmai hatások érvényesülhetnek:
Előnyök:
- Villamos pálya meghosszabbítás révén a Hegyalja – Csóka – Árpád utca lakói részére a villamosközlekedés elérhetővé válik. Számukra a kelet-nyugati tengelyen a közlekedés átszállás nélkül biztosítható. Ez közel ötezer főt érint.
- A jelenleginél nagyobb kapacitású villamos az autóbusz közlekedés járatszámának csökkentését, illetve viszonylat megszüntetés is lehetővé teszi.
- Az autóbusz közlekedés csökkentése környezetvédelmi szempontból az egész kelet – nyugati tengelyen előnyt jelent.
- A buszok számának csökkenése, a közúti forgalomra, az útpályára is kedvező hatással lesz. A villamos nagyobb kapacitást biztosít, gazdaságosabb közlekedés biztosítható.
- A jelenlegi végállomás, főleg az autóbuszok szempontjából elfogadhatatlan. Az átszállás a busz-villamos között megoldatlan. Az új végállomás rendezni tudja a kérdést. Az autóbusz járatok végállomása a villamossal egy helyre kerül, az átszállás, közvetlenül, gyorsan biztosított lesz. A Berekalja közlekedése kiváltható. A végállomás a területhez közelebb kerül, a kiszolgálás – követési idő - jobb lesz.
- A végállomás kialakításával városrendezésileg a bérházak környezetében egy kissebfajta városi alközpont alakulhat ki, a szolgáltatások előnyösen változhatnak. (Kevesebb utazási, helyváltoztatási igénnyel is párosul.)
- A jelenlegi végállomás az Ady Művelődési Ház tér, illetve a Nagy L. K. utca, Vár felé vezető kapcsolatot kettévágja. (A bérházak másik oldalán lévő szolgáltatások elérhetősége nő.) Az új csomóponti kialakítás, ezt a helyzetet rendezi, az eredeti kapcsolatot visszaállítja. (Jelenlegi átvezetés az épület takarása miatt közlekedésbiztonsági szempontból, amúgy sem kedvező.)
- Az új végállomás megépítésével lehetőség nyílik egy intermodális pályaudvar kialakítására.
- Az externális hatások csökkennek (zaj, por, balesetveszély, stb.).
- Járműbeszerzési megtakarítás várható (egyoldali ajtók, egy vezetőfülkés szerelvény).
- Üzemeltetői szempontból lényeges létszámváltozást nem jelent, a szakmai tudás és a képzettségi igény lényeges mértékben növekszik a karbantartói és járművezetői területen.
- A felújított illetve újonnan megépített pálya, valamint az új illetve felújított járművek fenntartási költségei minimálisak.
- A villamos üzemeltetési költségek megnövekednek a nagyobb beépített összteljesítmény és komfortosság miatt.
Hátrányok:
- A közlekedés által elfoglalt terület szélessége nő. A forgalom a lakóházakhoz kritikusan közel kerül. Az Árpád utca 22-36. sz. alatt lakók száma igen jelentős. Így széleskörű lakossági ellenállásra kell felkészülni.
- Zöldterület csökkenést okoz. (minimális)
- Meglévő fasor kivágása lakossági ellenállást fog kiváltani. (Az áttelepíthetőség megvizsgálandó.)
- Az új végállomás kialakítása a tanulmány szerinti első két változatban a meglévő élelmiszer áruház működését jelentősen rontja, a harmadik változat estében idegen tulajdonban áll, így azt meg kell vásárolni, vagy ki kell sajátítani.
- A villamos pálya megjelenése a lakosság szemében újabb zaj-rezgés forrás tényezőjeként jelenik meg, külön tiltakozásra kell számítani. (Új pálya és jármű esetén nem releváns.)
- A még le nem amortizált, és jó állapotú jelenlegi villamos végállomás épület elbontása a közpénz célszerűtlen felhasználását jelenti, így további kritika tárgyát képezheti.
- Az új villamos végállomásnál, ahol újonnan 6 viszonylatos buszvégállomás is létesül, két változatnál (közép- és jobbfekvésű pálya) a meglévő 6 db X. emeletes lakóház tulajdonosai (kb.380 lakás 1730 lakos) lakókörnyezetük minőségromlásaként fogják megélni a fejlesztést.
- Az autóbusz járatszám, illetve viszonylat csökkenés az érintettek körében ellenállást vált majd ki. (szokásjog alapján)
- A villamos a belvárosi szakaszon a jelenlegi autóbusz útvonalaktól eltérően közlekedik. Az utazási szokások, célirányok változása alapos kiértékelést igényel, ennek elmaradása előre nehezen becsülhető konfliktusok forrásává válhat.
A villamos közlekedés részarányának, vonzerejének növekedésével a párhuzamos közlekedés hátrányai kezelhetővé válnak, a gazdaságossági szempontok érvényesíthetők, a közösségi közlekedési rendszer üzemeltetése olcsóbb lesz.
Hurok végállomás kialakításával két vezetőállásos villamosok helyett elegendő egy vezetőállásos, amely járművenként 100 MFt megtakarítást jelent a beruházás költségei tekintetében.
Finanszírozási források vizsgálata
Az MVK Rt. által összeállított projekttartalom első 3 elemének (pályameghosszabbítás nélküli változat) előkészítéséhez a megítélt állami támogatás (107 MFt) és az ahhoz kötelezően biztosítandó önrész (36 MFt) - mely összesen 143 MFt-ot tesz ki – elégséges.
Amennyiben a Tisztelt Közgyűlés a meghosszabbításos változat mellett dönt, úgy annak előkészítési költségei - mintegy további 150 millió Ft - (telekvásárlás, terveztetés, környezeti hatásvizsgálat, engedélyeztetés) a város 2006. évi költségvetését terheli, melynek csökkentése érdekében meg kell vizsgálni az MVK Rt. fejlesztési forrásainak és egyéb források bevonásának lehetőségét.
Megvalósítás költségei:
A megvalósítás költségeit külön az Önkormányzat és külön az MVK Rt. megvalósításában az. 5. és 6. sz. mellékletek tartalmazzák.
A.) A vonalhosszabbítás – 4. projektelem – nélkül, 25%-os ÁFA figyelembevételével számított beruházási érték 31.950 MFt. Az önerő szükséges mértéke a különböző alternatívák szerint az alábbi:
1. Önkormányzatunk kedvezményezettként történő megjelölése esetén
a.) 20%-os önerőt figyelembe véve 6.390 MFt
b.) 15%-os önerőt figyelembe véve 4.793 MFt
2. Az MVK Rt. kedvezményezettként történő megjelölésével
a.) 50%-os finanszírozási arány esetén 12.780 MFt
b.) 20%-os finanszírozási arány esetén 5.112 MFt
c.) 15%-os finanszírozási arány esetén 3.834 MFt
B.) A teljes projekt költségvetése – 25%-os ÁFA figyelembevételével – bruttó 34.950 MFt, melyhez az önrész szükséglet – az előzetes egyeztetések alapján – két alternatívában került meghatározásra.
1. Önkormányzatunk kedvezményezettként történő megjelölése esetén, a bruttó kiadások figyelembevételével (25%-os ÁFA –val), mind a négy projektelemre számítva:
a.) 20%-os önerőt figyelembevéve 6.990 MFt
b.) 15%-os önerőt figyelembevéve 5.243 MFt
saját erő biztosítása szükséges.
2. Az MVK Rt. kedvezményezettként történő megjelölésével az önerőszükséglet az ÁFA összegével csökkenthető, s további előnyt jelent a tulajdonviszonyok rendezése ma még nem számszerűsíthető kiadásai jelentős részének „megtakarítása”. ( A rekonstrukcióval érintett eszközök javarészt az MVK Rt. tulajdonában vannak.) Ebben az esetben a nettó önerő szükséglet:
a.) 50%-os finanszírozási arány esetén 13.980 MFt
b.) 20%-os finanszírozási arány esetén 5.592 MFt
c.) 15%-os finanszírozási arány esetén 4.194 MFt
A nagyprojekt megvalósításához szükséges önkormányzati önrész finanszírozhatósága jelenleg bizonytalan.
Önkormányzatunk éves adósságszolgálati kötelezettsége jelentős nagyságrendű, forrásaink kiegészítésére a korábbi években felvett beruházási célhitelek törlesztése, azok kamatainak megfizetése hosszútávon jelentős terhet ró ránk.
A projekt megvalósításához szükséges több milliárdos önrész csak önkormányzati forrásból történő finanszírozásának nincs realitása, ilyen nagyságrendű hitel igénybevétele az Önkormányzat részéről nem vállalható fel.
A szükséges önerő biztosítása érdekében meg kell keresni minden lehetőséget állami, illetve egyéb forrás bevonására. A kormányzati forrásvállalás tekintetében tárgyalásokat szükséges kezdeményezni, továbbá meg kell vizsgálni az MVK Rt. saját fejlesztési forrásai bevonásának lehetőségét, valamint az Önkormányzat által biztosítható fejlesztési pénzeszközök nagyságrendjét is.
Tulajdonviszonyok rendezése
A beruházás kedvezményezettjének „személye” meghatározó a tulajdonviszonyok rendezésének járulékos kiadásai szempontjából.
A rekonstrukcióval érintett villamos pályatest MVK Rt-nél szereplő könyv szerinti értéke 206 MFt, a működtetéshez szükséges egyéb eszközöké – villamos járművek nélkül - 311 MFt.
A Kohéziós Alap támogatásából megvalósuló fejlesztéseknél jogszabályi követelmény a kedvezményezett tulajdonjogának igazolása, valamint a megvalósítás utáni öt éves elidegenítési tilalom.
Fentiekre való tekintettel a korábbiakban ismertetett – ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogi kérdéseken túlmenően – a meglévő eszközök tulajdonjogi helyzetét is rendezni kell.
A VIII-157/58.690/1999. sz. határozat: „Miskolc város környezet és természetvédelmi tevékenységére vonatkozó kerettervének megállapítása”; a IX-240/60.487/2004. sz. határozat: „Miskolc Megyei Jogú Város hosszú távú Közlekedésfejlesztési Koncepciója”; a IV-117/70.823/2005. sz. határozat: „Miskolc Megyei Jogú Város 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiája és operatív programja” című határozatok módosítása nem szükséges.
A 21/2004. (VII.06.) számú Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása szükséges.
Az eddigi tárgyalások során az alábbi kérdésekben még nem kaptunk egyértelmű válaszokat.
A nagyprojekt megvalósításához szükséges előkészítési dokumentumok kidolgozására vonatkozó támogatási szerződés aláírásakor kell-e a Miskolci Önkormányzatnak kötelezettséget vállalnia a tényleges megvalósításra is. A jelenlegi információink szerint nem kell kötelezettséget vállalni, de az elkötelezettséget szükséges kinyilvánítani. A szerződéstervezettel kapcsolatos véleményünkben a későbbi jogviták elkerülése érdekében a vonatkozó rész pontosítására tettünk javaslatot, hogy az előkészítéshez nyújtott állami támogatás elfogadását a későbbiek során se lehessen a megvalósításra vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezni.
A tárgyalt projektből a villamos hálózat vágány meghosszabbításának elhagyása elvileg elképzelhető-e. A jelenlegi információink szerint ez nem kizárt, de a támogatási szerződés megkötése előtt a projekt tartalmát egyértelműen meg kell határozni.
Van-e lehetőség a 2007-2009 közötti megvalósítási szakaszt későbbi három évre módosítani. (pl.: 2008-2010 közötti időszakra) A rendelkezésünkre álló információk szerint jelenleg 2007-ben azonnal indítható projektek előkészítését kívánják támogatni, egyébként még az EU-val történő későbbi tárgyalások függvényeként a megvalósítás időtartama hosszabbra is változhat.
A szerződés megkötéséhez, a Szabályozási Tervhez való illeszkedésről szóló dokumentumot is szükséges-e mellékelni. (Tekintettel arra, hogy a villamos hálózat vágány meghosszabbítása és annak végállomása a jelenleg érvényes Szabályozási Tervünk módosítását igényli.) A rendelkezésünkre álló információ alapján a Szabályozási Terv módosítási szándék deklarálása is elégséges.
Tisztázódott-e már a nagyprojektek megvalósításának támogatási kondíciója. Jelenleg csak a korábbi Kohéziós Alap felhasználásával kapcsolatos szabályok ismertek, és az a szándék, hogy a későbbiekben is hasonló felhasználási követelmények várhatóak, de még a pontos feltételrendszer nincs elfogadva. (Az előterjesztésben szerepeltetett támogatási változatokat ezért dolgoztuk ki tájékoztatásul.)
A nagyprojekt megvalósításához szükséges önkormányzati önrész finanszírozhatósága jelenleg bizonytalan, további egyeztetések szükségesek a kormányzati forrásvállalás tekintetében.
Kérdésként vetődik fel, hogy lehet-e a nagyprojekt megvalósítás kedvezményezettje – az előkészítést finanszírozó Támogatási Szerződés kedvezményezettjétől eltérően – az Önkormányzat tulajdonában lévő közlekedési részvénytársaság.
Változhat-e a támogatás mértéke amennyiben az Önkormányzat tulajdonában lévő közlekedési részvénytársaság lesz a kedvezményezettje a nagyprojekt megvalósításának? (Az EU jelenlegi gyakorlatában a versenyszféra támogatása max. 40-50%.)
Tudomásunk szerint a jármű beszerzés támogathatósága még vitatott az EU részéről.
Nem tisztázott, hogy ha a nagyprojekt kedvezményezettje az Önkormányzat lesz, a megvalósult beruházás átadható-e vagyonkezelésre a közlekedési társaságnak.
Kérdéses, hogy ha a pálya meghosszabbításhoz szükséges engedélyek beszerzése 2006 decembere utáni időszakra nyúlik, akkor az egyértelműen a nagyprojektből való elhagyást igényli-e.
A felgyorsult életritmus, a motorizáció egyre nagyobb teret betöltő szerepe, a város úthálózatának korlátai egyre erőteljesebben szorgalmazzák a közösségi közlekedés súlyának növelését a városi közlekedésben.
Ennek egyik hangsúlyos eleme lehet – a város közlekedéspolitikájával összhangban – a villamosvasúti pálya rekonstrukciója, és annak meghosszabbítása nyugati irányban, valamint új járművek beszerzése és a még gazdaságosan átalakítható szerelvények felújítása. Ennek végrehajtása akkora terhet róna városunkra, melyet önerőből nem tudna teljesíteni.
Most lehetőségünk nyílik a Nemzeti Fejlesztési Terv II. (2007-2013.) keretén belül EU-s támogatásra számot tartó, a városi közösségi közlekedés fentiekben vázolt fejlesztésére. Jelenlegi információink szerint az Önkormányzatnak 15%-os önrésszel kell rendelkeznie, amely 35 milliárd Ft becsült bekerülési költséget feltételezve meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, mintegy három éves időtartam alatt. Ilyen mértékű önrész biztosítása további állami fejlesztési források bevonását és egyéb források feltárását teszik szükségessé.
Az előkészítési munkálatokra az Önkormányzat 107 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kaphat, 36 millió Ft önrész biztosítása mellett. Az így összetevődő forrás csak az A-alernatíva előkészítő munkáira biztosít fedezetet, a B-alernatíva (pályahosszabbításos) választása esetén további fejlesztési források szükségesek a 2006. év végére befejezendő előkészítési munkákra.
A sok bizonytalan és nyitott kérdés ellenére bízunk abban, hogy azok tisztázása után 2009. végére egy korszerű, környezetbarát, biztonságos városi villamosvasúti közlekedési rendszerrel fogunk rendelkezni.
Miskolc, 2005. október 5.
Káli Sándor
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” című előterjesztést és a következő határozatot hozza:
1. A Közgyűlés kifejezi azon szándékát, hogy a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” tárgyú, EU-támogatásra számot tartó nagyprojektet meg kívánja valósítani, EU-támogatás és állami forrásbiztosítás függvényében.
Felelős: Polgármester
Közreműködik: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
MVK Rt.
Határidő: Folyamatos
2. A megvalósítandó nagyprojekt tartalma az alábbiak szerint meghatározott:
A-alternatíva:
1. Tiszai pályaudvar – Diósgyőr végállomások forgalmi, javítótelepi és bekötő vágányok és tartozékainak rekonstrukciója.
2. Villamos járműbeszerzés és a javító csarnok alkalmassá tétele.
3. Villamos járműfelújítás és átalakítás.
Felelős: Polgármester
Közreműködik: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
MVK Rt.
Határidő: 2009. december 31.
B-alternatíva:
1. Tiszai pályaudvar – Diósgyőr végállomások forgalmi, javítótelepi és bekötő vágányok és tartozékainak rekonstrukciója.
2. Villamos járműbeszerzés és a javító csarnok alkalmassá tétele.
3. Villamos járműfelújítás és átalakítás.
4. Diósgyőri végállomás – Felső-Majláth vonalhosszabbítás, új végállomás kialakítása.
Felelős: Polgármester
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
MVK Rt.
Határidő: 2009. december 31.
A Közgyűlés elfogadja a vonalhosszabbítás tárgyában készített megvalósíthatósági tanulmány eredményét. (Jobb fekvésű villamos pálya az Árpád utca nyomvonalán, jobb oldali hurokvágánnyal a LÁÉV telep területén.) Az érvényben lévő Szabályozási Terv módosítását szükséges elkészíteni.
Felelős: Polgármester
Közreműködik: Polgármesteri Kabinet Főépítészi Csoport
Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály
MVK Rt.
Határidő: 2006. december 31. (Szabályozási Terv módosítása esetében 2006. április 30.)
3. A Közgyűlés vállalja, hogy a „Miskolc városi villamosvasút fejlesztése” tárgyú projekt előkészítéséhez:
A-alternatíva: (3 projekt elem)
Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésében a „Pályázatok és energiaracionalizálási pályázatok önrésze” sorról 36.000.000,-Ft saját forrást biztosít a 107 millió Ft-os vissza nem térítendő állami támogatás kiegészítéseként.
Felelős: Polgármester
Közreműködik: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
Határidő: 2006. december 31.
B-alternatíva: (4 projekt elem)
Az Önkormányzat 2005. évi költségvetésében a „Pályázatok és energiaracionalizálási pályázatok önrésze” sorról 36.000.000,-Ft saját forrást biztosít a 107 millió Ft-os vissza nem térítendő állami támogatás kiegészítéseként.
Az előkészítő munkákkal kapcsolatban felmerülő, a 143 millió Ft-ot meghaladó költségek finanszírozhatósága érdekében meg kell vizsgálni az MVK Rt. saját fejlesztési forrásai bevonásának lehetőségét, valamint az Önkormányzat által – a 2006. évi költségvetés terhére – biztosítható saját forrás nagyságrendjét.
Felelős: Polgármester
Közreműködik: Építési, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Főosztály
Határidő: 2006. december 31.
4. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a nagyprojekt konkrét megvalósításához szükséges önrész finanszírozhatóságával kapcsolatban – kormányzati forrásvállalás tekintetében – tárgyalásokat kezdeményezzen. Az önrész biztosítása érdekében meg kell vizsgálni egyéb források (pld. az MVK Rt. saját fejlesztési forrásai, stb.) bevonásának lehetőségét, valamint az Önkormányzat által biztosítható fejlesztési pénzeszközök nagyságrendjét is.
Felelős: Polgármester
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Főosztály
MVK Rt.
Határidő: 2006. december 31.
(Javaslat Miskolc városi villamosvasút fejlesztésére)